- Ha nem írja alá alkotmánysértést követ el.
- Ha alá írja akkor nem tölti be hivatali kötelességét.
- Ha lemond csak elodázza a problémát.
Vagyis jó döntés nincs.
Pedig van.
Ha az ország törvényeit tekintjük irányadónak akkor tényleg nincs.
Létezik azonban egy le nem írt erkölcs, egy olyan szabályrendszer, mely alapján az ember el tudja dönteni mi a helyes és mi nem az. Ez minden embernél más.
Az állam törvényeinek az lenne a feladata, hogy explicit módon fogalmazzanak meg olyan szabályokat, mely a társadalom tagjainak erkölcsi rendszerével, azok közös, vagy a nagy többsége által elfogadott részével összhangban vannak.
A le nem írt szabályok tehát az elsők, ezt próbálják a leírtak közelíteni.
Mivel a leírt szabályok ebben az esetben nem tesznek lehetővé számára olyan döntést, mellyel ne szegné meg azokat, csakis a felsőbb le nem írt szabályokra tud támaszkodni.
Az én belső szabályaim ebben az esetben nem engednék meg, hogy egy ilyen hatalommal kollaboráljak, jelenlétemmel cinkossá váljak.
Lemondanék. És nem azért, hogy ne szegjek meg egy betarthatatlan törvényt. Hanem tiltakozásul, mert nem kívánnék személyemmel egy ilyen hatalmat legitimálni.
A mindent bekebelező hatalomnak ugyanis nem egy köztársasági elnöki, vagy alkotmánybírósági elutasítás adná a legnagyobb pofont, hanem ezen tisztséget betöltő emberek demonstratív távozása.